Roli már dolgozik, hozzáteszem lázasan. Itt kint az ember vagy egészséges, vagy „így járt”. Nem törődnek annyira az ilyesmivel. (Egésznap a hűtőházba/fagyasztóházba kellett mászkálnia ki-be, csak mert rábízták a felhozott szállítmány és alapanyagok kipakolászását).
Nem egyszerű ez így. Mindenesetre hét körül ébresztett - „riasztott” (ugye nekem délutáni pihenőm volt az esti műszak miatt), hogy alig áll a lábán, mit tud bevenni. Rubofen, Neo Citran, Strepsils.. Ezeket sorban.. Felkészültünk, van nálunk egy fél gyógyszertár. Ám hiába.. Ha az ember komolyan beteg, semmit sem érnek ezek a gyógyszerek. Orvoshoz/ antibiotikumhoz pedig nehéz hozzájutni az Istenhátamögött.
Kábán és aggódva indultam tehát fel az éjszakai műszakba. Rossz volt, hogy nem tudtam segíteni és mellette sem maradhattam. Pluszba rátett az is a lelkemre, hogy ismét „piás-társaság” jött össze. Hajnali ¾ 4ig!!!! nem tudtam szabadulni tőlük. A fene egye meg az ilyenek gigáját. Nem elég, hogy egész nap szórakoznak, síelnek, még éjszaka sem bírnak magukkal. Röviden összefoglalva szar 24 órát zártam/zártunk. Egyetlen pozitívuma abban állt, hogy többen ismét megdicsértek, jól megy a pincérkedés, ügyes vagyok. Jövőre „főpincérként” várnak vissza. Kösz a bizalmat.
